Felébredtek-e már a méhecskék?

Szia Zsolt! Na, felébredtek már a méhecskék? Kapom a kérdést, ilyenkor tavasszal.

Ilyenkor elmesélem, hogy a méhek nem alszanak sem éjszaka, sem télen téli álmot, de egyfajta pihenőállapotot megfigyeltek náluk. Ilyenkor mozdulatlanul maradnak, csápjaik gyakran lehajlanak, anyagcseréjük lelassul, és kevésbé érzékenyek a külső ingerekre.

Az élettartamukat nagyban meghatározza az, hogy mennyire terheltek. A nyári dolgozók, akik folyamatosan gyűjtik a nektárt, építik a lépeket és gondozzák a fiasítást, általában mindössze négy-hat hétig élnek. Ez idő alatt szinte megállás nélkül dolgoznak, és mivel kevés idejük jut pihenésre, szervezetük gyorsan elhasználódik. Ezzel szemben a téli dolgozó méhek, akik a hideg hónapok alatt főként a kaptár belsejében maradnak, és az anyaméh körül hőtermeléssel foglalkoznak, akár négy-hat hónapig is élhetnek. Mivel ilyenkor nincs kimerítő repülés és gyűjtögetés, kevesebb energiát veszítenek, így hosszabb ideig maradnak életben.

Az anyaméh még ennél is tovább él, akár három-öt évig is, mivel kizárólag a petézéssel foglalkozik, és a dolgozók méhpempővel táplálják, ami segít fenntartani az életerejét. Nem végzi azt a nehéz fizikai munkát, amit a dolgozók, így nem használódik el olyan gyorsan a szervezete. A here méhek, vagyis a hímek élete viszont nagyon rövid: ha sikeresen párzanak, azonnal elpusztulnak, ha pedig nem, ősszel a dolgozók egyszerűen kizárják őket a kaptárból, ahol éhen halnak.

Látható tehát, hogy az munkaterhelés és az élettartam között szoros kapcsolat van. Azok a méhek, amelyek többet pihennek, jellemzően tovább élnek, míg azok, amelyek folyamatosan dolgoznak, gyorsan elhasználódnak és hamar elpusztulnak. A pihenés tehát a méhek életének fontos része, még ha nem is úgy történik, mint az embereknél. Viszont az embereknek is fontos a pihenés, a kikapcsolódás úgyhogy pihenjetek és egyetek sok mézet!